A figyelmeztetések ellenére nem változott a tendencia.
Idén ezer állat kezdte otthonától távol az új évet, de több elkóborolt macskáról és egy nyusziról is érkezett bejelentés a Szilveszteri Állatmentő Ügyelethez.
A petárdázás körüli vitában nem várható megoldás a közeljövőben, ezért felelős gazdaként az állattartóknak kell felkészülniük erre az éjszakára. Évről évre több száz állat szökik el otthonról a petárdák hangjától pánikba esve, sokan pedig, ha túl is élik ezt az éjszakát, már sosem térnek haza.
Több száz állat tűnik el minden évben
A Szilveszteri Állatmentő Ügyelet négy évvel ezelőtt indult, kifejezetten azzal a céllal, hogy az újévi ünnepléskor eltűnt állatoknak segítsenek hazatalálni. Tapasztalataik alapján az előzetes figyelmeztetések ellenére a tendencia az elmúlt években sem változott. Pintér Attila, az Ügyelet alapítója elmondta, hogy az előző évekhez hasonlóan idén ezer elveszett állatról tudnak, közülük rengetegen örökre eltűnnek, vagy menhelyre kerülnek, és csupán az esetek felében kerülnek haza.
Túlnyomórészt kutyák eltűnését jelentik, de minden évben keresnek harminc-negyven macskát is. Országosan Budapestről, valamint Pest megyéből érkezik a legtöbb bejelentés, és a chipek magas arányának köszönhetően itt a legnagyobb a sikeres hazatalálások száma is. Sajnos a halálos balesetek száma sem csökken, idén is negyven-ötven kutya vesztette életét az utakon, pedig mindez megelőzhető lenne.
Nekünk pukkanás, az állatoknak ágyúdörgés
Az emberek számára felszabadító érzés az év végi ünneplés, melynek sokak számára elengedhetetlen része a tűzijáték és a petárda. Utóbbi azonban illegális pirotechnikai eszköz, birtoklása szabálysértésnek minősül, és bírság kiszabását vonja maga után, amellett, hogy minden évben tucatnyian sérülnek meg a használata közben.
Az állatok számára még több veszélyt tartogat ez az ünnepi hangzavar: hallásuk sokkal kifinomultabb az emberénél: míg mi 16-18 ezer rezgést érzékelünk másodpercenként, a kutyák átlagosan 30-40 ezer, de akár 70-80 ezer rezgést is észlelhetnek. Ezért ők érzékenyebbek a magas hangokra, különösen igaz ez a hirtelen, robbanásszerű és sorozatos zajokra.
mindennapokhoz tartozó emberi zajokat az állatok már megszokták, a petárdadurrogás azonban idegen nekik, nem tudják beazonosítani a forrását, a vele járó légnyomáshullám pedig természeti katasztrófára emlékezteti őket. Ilyenkor pánikba esnek, és aktivizálódik a túlélési ösztönük, ami arra készteti őket, hogy elmeneküljenek, az idősebb állatok akár szívrohamot is kaphatnak. A rémült állatokat könnyen elgázolhatja egy autó. Nemcsak a kutyák érzékenyek azonban a szilveszteri hangzavarra, a házikedvencek mellett kecskék és őzek is gyakran megsérülnek a petárdák előli menekülés közben.
A chip hiánya is probléma
Az állatvédő szervezetek már decemberben elkezdik felhívni az állattartók figyelmét, hogy az ünnepi időszakban különösen vigyázzanak kedvencükre, hiszen a megfelelő óvintézkedések megelőzhetik a tragédiát. Több módszer létezik, amivel a gazdák biztonságban tudhatják kedvencüket, és csökkenthetik a szorongásukat szilveszter éjjel: a kertben élő kutyákat, macskákat be kell engedni a házba, a függönyök elhúzásával a rémisztő fényeket ki lehet zárni. A nagyon félősek akár valamilyen készítményt is kaphatnak, mely a lenyugtatásukat szolgálja, ezt az állatorvosi rendelőben lehet beszerezni.
Ha elszökött a kutya, akkor a chip jelentősen javíthatja az esélyeit, hiszen így a megtalálók könnyen beazonosíthatják a tulajdonost. Annak ellenére, hogy már öt éve kötelező a négy hónapnál idősebb kutyákat chippel ellátni, a fővárosban tízből nyolc kutyában, vidéken azonban csak minden második kutyában van chip. Nemcsak a chip hiánya a probléma, hanem az is, hogy sokszor a tulajdonosok a megváltozott adataikat - telefonszám, lakcím vagy tulajdonosváltás - nem módosíttatják a rendszerben. Ilyenkor hiába fogják be a kutyát, lényegesen kisebb az esélye, hogy megtalálják a gazdáját.
